Mielőtt elkezdenéd olvasni, kapcsold be kérlek a videót, vagyis inkább a hangot! Persze a hang az házi(MOZIS) a vers pedig aktuális. A Slam-em "még" amatőr, de akinek van szíve, az hallja...

 Egy atomrakéta titkos élete

Történetem nem is tudom, honnan kezdjem el, hisz egy táblán láttam meg a napvilágot, anyám volt Ede és apám tán Leo? Szia, egy rakéta vagyok. Hello...

Születésem nem volt túl lírai, sőt mondhatnám nem is Bibliai (ha érted mire gondolok) bár, ahogyan születtem testem kiteljesedet, mint képlet és, mint a táblán a sorok, aztán egy gép lett. Oh, régi szép idők, amikor még kémcsőben mozgattak, s aztán csak ringattak, csak ringattak… Most pedig mivé lettem nézz rám?! Egy hüvelyben élek több, mint 30 éve és bár faroknak nem mondanám magam, mégis itt hagytak haszontalan.

Tudod, sokat gondolkodtam azon (hisz volt időm), hogy valójában lehet, tényleg csak egy farok vagyok? Igen-igen az a felcsatolható féle, hisz velem játszik minden elnök és segédje. Mikor csak arról beszélnek, hogy „no de itt vagyok én”, összerezzen minden ember a világ összes féltekén és az elnök pedig nagyra nőtt hímtagként használ…no de aztán…(pakisztán, afganisztán…) aztán mégse…aztán azt se és látod? Senkinek nem kellek én. Szomorú az atomrakéta lét a világ mindegyik szegletén…

Pedig nincs bennem semmi kivetni való, vagy azt mondtad kivetnél? Ssssss! Mi az Te is hallod?...hahóóó…hahóóó…van itt valaki? Ja, nem csak megint egy ECHO LOKÁCIÓ. Aztán jön a Green Peace és az atomaktivisták, azt mondják le veled Globalizáció….bla bla bla… Ó…ió…ció…áció… édes radikáció. Régi szép idők, no meg a 30 éves vakáció. Így van ez mindig, néha benéz hozzám egy-két ember és a hüvely melyben élek felizzik ezerrel, de aztán mindenki eltűnik jó pár évre és csak egy szerelő jön be a szokásos alkatrész cserére. Pedig volt idő, hogy ígérték majd jobb lesz és, mint Little Boy és Fat Man testvérem játszhatok én is a játszótéren. De nem így lett. Aztán valaki nekem is csak mesélte, hogy elmentek valami szigetre, hol mindenki ferdén nézett, és mindketten gombák lettek…hm…a hüvelynél biztos, hogy jobb ez a végzet, bár a párhuzam a hüvely és gomba között, nem tudom, te érzed?

Egyszer nagyon régen én is utaztam hajón, mivel itt születtem tudod, mondtam, vagy nem? Amerikába, hajóra tettek és utána utaztam Iránba. Huhh azok a régi szép idők… Majd egyszer csak jött egy fura alak, ki törte az angolt basszus lehet, hogy arab? (gondoltam én és kicsit megörültem) Talán kicsit raccsolt is mindig csak azt mondta „Tavaris” úgy beszélt, mint egy rapper, aztán valaki mondta nem arab, nyugi csak fegyvernepper. Utána valami kamionra tettek és utaztam egy végtelen életet. Legalább is akkor úgy tűnt. No, de mindegy ez a fránya emlékezet mindig megcsal, de aztán megérkeztünk végre és emlékszem rá, hisz emlék az van bőven. Bejött egy fószer, s mondta Kim Dzsongun lesz a vezérem! Igen? Who the fuck is Dzsongun? Mondom. Na ez laza, s ki tudja már megint kinek leszek, a mű…bránere?

Szóval mostanság csak úgy henyélek, gondolatban bejártam már a világot és ahol járok, az álom világít. Pedig én úgy játszanék már, belül úgy sugárzik belőlem a hétvégi híradó sztár! Vagy nem? Nézz rám! Gyere játssz velem, csak egy kicsit, hidd el nem bánod meg, hidd el jó lesz és miután játszottunk (az is vicces) a bárányból, 5 lábú ló lesz! Ja, csak én nevettem? Hát igen, mert már megint egyedül képzelegtem. UNATKOZOM! HAHÓÓÓÓ! Most tényleg mi bennem a kivetni való? Pedig lényem valóban „kivetni” való! Én igazán nem vagyok rasszista, mint te, ki engem üldözöl! Ja, nemrég írt a Trump is (mondtam?), azt mondta üdvözöl. bla bla bla megint hamis ígéret, mint mindig. Most sírnom kell, mert papírkutya lettél, egy atombombát zsaroló vírusra cseréltél. Látod? Ez lesz az igazi átok, én megmondtam, én szóltam nem lesz ki lássa, vagy a tömegsírt ássa, mert a Facebook képet azt el tudja lopni, de atomot? Azt nem. Gyenge szar vagy ember, ki alkottál és itt hagytál, mert neked csak az internet kell s mondtam, hogy csöpög az uránom? Ja, tudom az nem érdekel, ez az egyedüllét átka. Én is utálom!

Képzeld, egyszer azt mondta rám egy aktivista tudod a Pista, hogy meglátom egyszer. Egyszer öko… ökoizévé válok a világban. Ja, tudom már az az ökológiai lábnyom! Tudod? Na, az engem pl. nem nyom, hisz nincs lábam, pedig ezzel fenyeget meg minden állam?

És azt mondtam egyszer elvitték egy testrészem valami gyárba talán Paks, vagy taps? Arra sem emlékszem, de betették a vízbe eme nemes testrészem. Jaaa már emlékszem, hát Fukushima! Nem értem azzal mi volt a bajotok, az atom természeténél fogva sima…tájat készít! Hallottam, ahogy mondták az emberek, hogy le az atomfegyverekkel, mert ez az emberiség vége lesz, no de kérem és a lelkemmel mi lesz? Ha? Úgy érzem, nem érdekellek. Igen tudd meg belőlem is sugárzik valami, valami teljesen más, a radioaktivitás, no és? Talán csak te lehetsz aktivista?  Belőled meg az emberség hiányzik ember! Hagyjuk, felesleges… Képzeld, rebesgették nemsokára hazamehetek Amerikába. Olyan izgatott vagyok, felizzik a hüvelyem és végre szabad utat kapok, hello otthon, mindjárt nálad vagyok! Nem lesz több Twitter, meg Facebook, ami miatt már nem kellek a világnak és küldhetek a telefonodra egy gombát (ha gondolod), de majd nézzed virágnak! (1 mp-ig élőben) Mert tudod, aki farok pótló eszközöket készít annak jusson eszébe a végzet, a kőbalta, a tűz felfedezése, és a csúzli, mert veszélyes játékszer ám, háborúzni. (Amúgy nekem mindegy csak mondom…) Aztán párezer év és megint jön a képlet, meg a tábla, meg a kréta! Milliókat csókol Koreából: Bill, az atomrakéta.

Amennyiben tetszett a téma és elmondanád a véleményed, kommentelj nyugodtan! Ez az a hely, ahol szabadon megteheted! Köszönöm, az idődet;)