Elég régóta kísérem figyelemmel a vállalatok és az ott dolgozó emberek viselkedési mechanizmusait, reakcióit, amely a munkámhoz is szorosan kapcsolódó egyik feladatom. Viszont, egyre többen beszélnek egy hasonló tünetegyüttesről, amely egyértelműen a kiégésre vezethető vissza. A kiégés, vagy ismertebb nevén Burnout jelenség, ugyan hazánkban még nem minősített népbetegség, mint a stressz de, ha így folytatjuk, akkor hamarosan ezt is ajánlani fogják az orvosok elkerülésre, a stressz mellett, a kivizsgálások végén.

Van e vajon nem csupán a munkára visszavezethető oka? Úgy vélem, ha összehasonlítjuk azokkal a családra visszaeredeztethető okokkal, amelyekről a korábbiakban írtam nektek a viselkedés minták és a megfelelés kapcsán a családi aspektusból, így nem lesz véletlen, hogy azok az emberek, akik egyébként is olyan közegből érkeznek a munkahelyre, ahol demotivált, de elvárásokat támasztó, megfélemlítő és/vagy vallató szülők gyermekeiként nőnek fel, nem tudnak a munka világában sem megfelelni.

Számos esetben kommenteltetek arról Ti is, hogy nem szabad csupán a családot hibáztatni és a gyermekkort, mert az egyén szabad akarata is befolyásoló, viszont amikor az igazi okok feltárása zajlik, akkor sok esetben mégis csak ide lyukadunk ki.

A jelenség vizsgálata sok összetevős egyenletet igényel, hiszen minden társas kapcsolatunkban megjelenhet és bizony akár az életedbe is kerülhet a nem kellő időben történő felismerése. Hogyan ismerjük fel? Mit tehetünk, ha már észleltük a jeleket? Ezekre a kérdésekre hívtam segítségül pár szakember segítségét a továbbiakban.

 Hogyan definiálják a szakértők ezt a jelenséget?

"A kiégés során olyan állapotba kerül az egyén, amikor már telítődtek benne azok a problémák, melyekkel akár napi szinten szembesülnie kell. Így a kiégés során a személyek megnövekvő mennyiségű negatív stresszt tapasztalnak, élnek meg, s az egykori motivált és érzelmekben gazdag személyiség ennek hatására megváltozik. A kiégés során az egyén kimerül, ez a kimerülés mind szellemi, érzelmi, mind testi szinten jelentkezhet.

A kiégés során szomatikus, érzelmi, ahogy magatartási, valamint mentális tünetek is megfigyelhetőek. Súlyosabb esetekben (pl. megküzdés hiánya) többek között gyógyszerfüggőség, alvászavar, krónikus fáradtságérzet, depresszió, szorongás, önértékelési problémák, vagy a teljesítmény csökkenése is jelentkezik. A kiégés olyan állandó kimerültségi állapotot is takar, melyet az érintett egyén már nem képes a szokásos módon kezelni." (*1)

Szemben a kiégéssel, a kiégéssel szemben: 

"Szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb a veszélye. Burnout A szindróma krónikus emocionális megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok és az ideálok elvesztésével jár, s amelyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.

A kiégés visszafordítható folyamat, bármely szakaszban történő beavatkozás esetén korábbi fázisok elérése lehetséges:

A testi-szellemi kimerültség (megfelelő mennyiségű többletpihenéssel sem szűnik meg).

Munkában megfelelési-bizonyítási kényszer, önfeláldozó életmód.

A személy saját lelki-fizikai szükségleteinek háttérbe helyezése, elhanyagolása.

Általánossá válik a közömbösség, fásultság, visszahúzódás

Az intolerancia növekedése.

Fokozott érzékenység a stresszre

Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség.

Alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése.

Kiégési szindróma gyakori pl. orvos, pedagógus, pszichológus, szociális munkás, rendőr, jogász munkakörökben.

Szélsőséges esetben szuicid gondolatok, öngyilkosság, a személyközi kapcsolatokban negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus, generalizálódik, életérzéssé alakul.

Szakaszai Idealizáció: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény.
Realizmus: a lelkesedés alábbhagy, az egyén tisztában van képességeivel, kompetenciájával, tevékenységének lehetőségeivel és korlátaival, valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról.
Stagnálás/kiábrándulás: a munka már nem jelent örömet, a motiváció csökken, a szakember feladatait rutinszerűen végzi.
Frusztráció: a szakember ingerlékeny, feszült lesz, stressztűrése csökken.
Apátia/pályaelhagyás: az illető már a magánéletben sem talál semmi örömet.

Szükségletek hierarchiája:

1. Kellemes, hedonista élet ez az, amit a legtöbb ember azonosít a boldogsággal. Intenzív, pozitív érzelmeket élünk át, sokat nevetünk, jól érezzük magunkat a bőrünkben.
2. Elkötelezett élet olyan tevékenységekben vetjük bele magunkat, amelyekbe teljesen bevonódunk --> FLOW
sokan a munkában élik meg, de nem is tudatosul bennük, mert a munkát "divat" nem szeretni.
3. Jelentésteli élet: amikor az ember azt érzi, hogy van értelme az életének, mindennapjainak jelentésteli célja van
gyakran ez egy vallásos, spirituális keretben jelenik meg, de ateistaként, hit nélkül is megélhetjük azt." (*2)

Elgondolkodtató nemde? Amennyiben Te is ezeket ismered fel Önmagadban, akkor itt az ideje tenni önmagadért. Megint az örök fáma, mindig ide vezet vissza minden. Ne akarj olyan életfeladatot megélni, ami nem a tiéd! Keresd meg azokat a jeleket, amiből megtalálhatod és rávezetnek téged az igazi utadra, amit járnod kell!

Egy kis segítséggel is készültem neked, hogy letesztelhesd magad téged érint e a Burnout jelenség?

 Amennyiben megvagy, összeadtad a válaszokra adott számok értékét és megkaptad a pontszámodat, itt ellenőrizheted téged mennyire érint a Burnout jelenség?

 (*3)

Amennyiben tetszett a téma, vagy szívesen elmondanád a véleményedet, tapasztalataidat a Burnout jelenséggel kapcsolatban, akkor ne fogd vissza magad és kommentlej! Maradj velem és kövesd a témákat, napról - napra! Köszönöm az idődet! ;)

Forrás: (*1)-(*3) www.kieges.hu, (*2) Mózes Tamás - Szemben a kiégéssel, a kiégéssel szemben (prezentáció) Kép:pixabay.com