Az elmúlt 12 évben volt szerencsém sok férfival beszélgetni a témáról szinte minden iparági szegmensben és számos szemszögből látni a magyarországi munkaerő piaci nehézségeket. Elég, ha ellátogatsz az adott munkahely dohányzó részlegébe kicsit, ott mindent megtudsz a belső problémákról. Anélkül, hogy kérdeznéd beszélnek neked az ott dolgozok akarva akaratlanul. A lényeg mindig ugyan az, ők miért elégedetlenek a munkakörükkel és feltételekkel? Valahogy egyikőjük sem fogalmazta azt meg, mi tartja ott őket, de azt igen mit képzelnének el maguknak és legfőképpen máshol. Láttam és hallottam sok mindent, a valós problémákat, amivel egy férfi a munkahelyén küzd onnantól, hogy bekerül egészen odáig, ahogyan távozik onnan. Nem mellesleg én magam is több, mint 12 éve dolgozom / dolgoztam vezetőként és keményen a ranglétra alján kezdtem, mint sokan mások is.

Kezdjük a legelején...Volt szerencsém részt venni rengeteg kiválasztáson, állásinterjún kérdezőként és én magam is ültem a másik odalon saját munkahely váltások kapcsán. A helyzet tragikus és kicsit utalva a magyarországi énekes műsorok előválogatóira sajnos ugyan az a helyzet, mint ott. Tudod, biztosan láttál már egyet-kettőt, amikor kimegy a színpadra valaki és nem hogy az énekléshez nincs köze, de valójában már inkább csak sajnálatot érzel iránta! A probléma alapvetően nem az, hogy ott van, hanem teljesen más. Így van ez a munkaerő piacon is, amikor meghirdetnek egy állást és olyan végzettséggel és semmiféle tapasztalattal is jelentkeznek emberek, akik már az önéletrajz elküldés pillanatában is tudják, hogy esélytelen, de valami hang azt súgja nekik, hogy küldd el mit veszíthetsz? Legalább megveregetheted a vállad, hogy Te megpróbáltad! Megpróbálom egy kicsit fejtegetni a témát és közelíteni a fő témakörre. Mi van azokkal, akik jelenleg is dolgoznak, de demotiváltak, stresszesek stb,? Előre hangsúlyozom, hogy erről egy bejegyzésben lehetetlen mindent leírni, így valamikor később, majd mindenképpen folytatni fogom. Ezért, ha kimarad valami azért előre is elnézést! Vagy egészítsétek majd ki kommentekben! :)

Dolgoztam egy nemzetközi pszichológiai mérésekkel foglalkozó vállaltnál, akik 125 országban kb 60.000 munkavállalónál végeztek méréseket, hogy mi a legfőbb oka munkahely váltásuknak. Ez lezajlott Magyarországon is anno és elképesztő ,válaszok születtek itthon. A nemzetközi eredmények  a munkahelyi körülményeket, előmenetelt és egyéb dolgot hoztak eredményül, míg a hazaiban nem is gondolnátok mi jött ki? Most biztosan rá vágod, hogy a pénz! Hát NEM!  A közvetlen felettesüket nevezték meg a legfőbb oknak! A legtöbben olyan főnökkel vannak megáldva, akik őket a szorongásig és a menekülésre késztetik.

Gondoljunk csak bele? Ma Magyarországon, a legtöbben vezetőként akarnak dolgozni, kiemelt bérezéssel, lehetőleg 2 órás munkakörben, kevés felelősséggel. Persze a legjobb, ha már ezt az egyetem után megtehetnék. Beszélgettem azokon a helyeken, ahol magam is végeztem ezeket a méréseket a férfitársakkal és valóban, többségében szinte csak elégedetlenek voltak a vezetőjükkel.

Azt hiszem, a legnagyobb gondot ma is ez okozza, bár már nem ezen a helyen dolgozom, mégis az üzleti életben látok  "pár" vezetői mintát. Mi a helyzet azokkal akik robotolnak ezeken a helyeken és ezeknek a vezetőknek a keze alatt? Úgy vélem, hogy amikről már korábban is írtam nektek bizony az, akinek önmagával és a problémakezelésével is gondok vannak általában képtelen lesz a vezetői szerep ellátására és ezzel egyidejűleg nem is tud motivált munkahelyi környezetet teremteni. Éppen ezért beszűkült eszköztárral tud motiválni általában mindent pénzzel akar megoldani. Pedig néha egy emberi beszélgetés, vagy egy aprócska figyelem, vagy az időben felfedezett nyomás, amit rád rak a vállalat és az ezzel egyidejűleg mentesítő döntés meghozatala sokat tudna a helyzeten változtatni. Azt tapasztaltam a saját velem együtt dolgozó kollégáimnál, hogy amikor egy meetinget elkezdtünk, és az első 30 percben nem a munkáról beszéltünk, hanem egyszerűen csak férfi, családi és pénzügyi megélésekről, a következő 7 és fél órában 150 %-on teljesítettek! Persze tőlem sohasem hallottak zsaroló és kényszerítő utasításokat.

Összeszedtem nektek pár dolgot, amikről az évek során a férfitársaim beszéltek, mégis mi az ami miatt nem tudják a döntést időben meghozni, ami miatt nem megy a továbblépés egy másik számukra ideálisabb munkakör, vagy munkahely felé:

• Túl sok kiadásunk van minden hónapban, a rezsi, csekkek és inkább itt maradok a biztos rosszban, mint a bizonytalanabb jót válasszam.
• Gyerekeim vannak én nem tehetem, meg, hogy csak ide oda váltogassak, szükségünk van a stabil munkahelyre
• Igaz, hogy rossz velem a főnök, de legalább karácsonykor otthon lehetek a családdal, meg egy hét nyaralásra is elmehetünk idén. (Nem kamu tényleg sok ilyen válasz volt!)
• Képtelen vagyok a feladatomat ellátni a munkakörömben, de ha segítséget mernék kérni, tuti, hogy inkább kirúgnának, mert nincs pénz a cégen belüli képzésekre a főnök is megmondta. Egyébként, meg állandóan megcsúszom minden határidővel és igaz két ember helyett dolgozom,de legalább van munkahelyem!
• Férfi vagyok nekem tűrni kell, még ha belem kilóg is jövök dolgozni és mit mondanék a feleségemnek, hogy nem tetszett a főnök képe? Ő meg azt mondaná, hogy neki meg a sok fizetni való nem tetszik! ( Siralmas, de sok ehhez hasonló és ilyen válasz volt!)

Akkor vajon mi az igazi igazság? MI az oka, hogy képtelenek vagyunk férfiak váltani, amikor pedig már minden tényező ezt igazolja vissza? Mert nyomás alatt tartanak, tudatosan és módszeresen, hogy ne gondolkodjatok, hogy ne érezzetek, legyetek tökéletes katonák! Amíg ki nem merültök, mert akkor jön a következő droid és mehet tovább a menet. Senkinek nem érdeke, hogy tudatotokra ébredjetek! Tiszta Mátrix, ha belegondoltok, valójában a film tökéletesen leképezi a valóságot! Aki még nem látta csak javasolni tudom! ;)

Mi lehet a megoldás? Talán, amikor már fizikai fájdalmaid vannak a munkádtól attól, hogy be menj dolgozni. Demotivált vagy és a pokolba kívánod a reggeli ébredést. Szorongásod van, ha meglátod a főnöködet. A családdal egyre türelmetlenebb vagy. Otthon csak a munkádról tudsz beszélni és már ez is csak veszekedéseket generál. Akkor ideje behúzni a kéziféket uraim és megállni egy pillanatra! Gondolkodj el azon, hogy milyen áron teszed mind ezt? Kérhetsz segítséget is, vannak olyan szakemberek és cégek, aki tudnak segíteni a megfelelő számodra megfelelő munkahely megtalálásában! Ehhez az kell, hogy Te is tudd mik a lehetőségeid, mik a korlátaid és fejleszd magad abban, amiben jó vagy, amiben motiváltan érzed magad. Ha azzal a tudattal mész be másnap, hogy már úton vagy az új helyed felé szellemben, fejben és testben, akkor könnyebben át tudod vészelni, azt a kis időt, amit ott töltesz még a régi helyen. Készíts olyan önéletrajzot, vagy ha nem megy ebben is kérhetsz segítséget nem kell szégyent érezned miatta, hiszen nem követed a HR változásokat naponta és csak oda jelentkezz, amit Te már kitűztél célul, hogy el akarod érni! Sokaknak sikerült már neked miért ne menne? A lényeg soha ne dugd homokba a fejed, nem kell félni és szorongani a segítség kérés miatt! Ráadásul a magánéleted is hamarabb rendeződni fog, mint hinnéd, mivel már nem csak testben leszel otthon, hanem egészben!

Remélem sikerült kicsit elgondolkodtatni a téma kapcsán! Ezért, ha tetszett a cikk, kérlek lájkold az oldalt és kövesd a témákat napról napra! Ami ettől is fontosabb, hogy mondd el Te is a véleményed és a tapasztalataidat, önmagadnak és másoknak segítségül! Köszönöm, hogy ma is szántál rá időt, hogy olvasd a blogomat!