A szülői uralkodó minták hatása a férfiasságodra.

Tele van a.....batyunk a szülői mintákkal! Part II.

agressziv_ferfi.jpg

Nemrégiben olvastam egy érdekes és elgondolkodtató cikket egy nem társadalomtudományi megközelítéséről a kérdéskörnek. Inkább nevezzük spirituálisnak, mint kutatók által leírtnak, tudományosan alátámasztottnak. Ahogyan a pszichológia tudomány sok mindent vázolt már nekünk ezekről a dolgokról, úgy érzem mindenképpen érdemes ezt a néző pontot más szemüvegen keresztül is megvizsgálnunk.

A cikk az emberi uralkodás mintákról szól és a hatalmi drámákról egy részben. Persze sokkal tágabb értelemben boncolgatja a témát, de mégis nézzük mit írnak róla csak ebben az értelemben, aztán fejtsük ki a véleményünket a témában mi is! A cikket ez alatt a link alatt éritek el! Kérlek, olvassátok el és tekerjetek vissza ide!

http://drman.blog.hu/2016/09/19/szuloi_uralkodoi_mintak

Szóval elkezdtem felidézni, hogy én mit hoztam otthonról és persze milyen mintákat véltem felfedezni a saját férfi működésemre vonatkozólag és lehangoló lett az eredmény. Azt kell mondjam nektek, hogy bár ismerek azért pár dolgot a hagyományos pszichológiáról, de ez a megközelítés igen érdekes és valóban igazság szagú! Mi több megtaláltam a saját anya gyerek kapcsolatomra vonatkozót is, durva felismerésként!

Mit tehetünk, ha felismertük egyik vagy másik mintát önmagunkban, vagy a szüleinkben? A felismerésem után azon gondolkodtam, vajon melyik mintát képviselem jelenleg? Elképesztő a hasonlóság az anyám és közöttem a minta, vagy az energiához jutás, ahogyan a cikk fogalmazza meg tekintetében, ez kétség kívül így van. El kezdtem visszapörgetni az időt és olyan sorsfordító szituációkra gondolni, amikor például serdültem, vagy bemutattam az első barátnőmet neki, az első munkahelyemen kezdtem dolgozni vagy éppen megházasodtam. ...de mondhatom azt vajon, hogy hibás azokért a dolgokért, amikre én rávilágítottam magamban? Természetesen nem. Azt mondanám, hogy minden ember a Darwin-i elmélet szerint túl próbál valahogyan élni és csak azok lesznek képesek fennmaradni, akik a leggyorsabban alkalmazkodnak a változásokhoz. Nevezhetjük akkor az agresszív, vagy passzív uralkodásmintákat a túlélés zálogának? Véleményem szerint igen. Meg is indoklom nektek.

Mindenki személyisége a visszaigazolásokon keresztül fejlődik a leginkább. Az emberi elme párosít bizonyos képeket és viselkedés mintákat érzetekkel és azok következményeivel. Tehát, ha én rád nyomom az agressziómat, vagy a passzivitásomat, akkor arra Te reagálsz valamiféleképpen, tehát van válaszreakció. A bennem rejlő énben generálódó érzet pozitív vagy negatív kalapba teszi őket és azt is tudatosítja, hogy én ettől hogyan érzem magam. Ha úgy érzem, most felül emelkedtem rajtad ez valamiféle elégedettség faktort okoz az agyamban és természetes lesz, hogy veled szemben ezt kezdem el alkalmazni, hiszen működik. Ki akarna azért odamenni valakihez, hogy pofonokat kapjon csak? Az emberi ego működése ezt nem engedheti meg! Ez természetellenes lenne! Az olyan, mint a pokolba vezető út példája, ami jó szándékkal van kikövezve. Én nem feltétlenül tudom tudatosan, hogy ez egy uralkodás minta, egyszerűen csak a reakcióidból azonosítom az érzetet és azt tudom, hogy nekem szükségem van a win szituációra, de ekkora már lenyomtalak. Tehát felül kerekedtem rajtad. A szituáció pedig korántsem lesz win-win, legalább is neked tuti. Pedig én nem akartam rosszat és nem értem Te mitől vagy kiakadva?

A párkapcsolatok zömében sok ilyen apróságnak tűnő szituációból kerekedik hatalmi harc pontosan ezért. Tudod a nagy viták sosem a nagy dolgokból jönnek felszínre. Az is tény, hogy bennünk férfiakban az uralkodásra vagy irányításra való hajlam, akaratunk néha kóros önérvényesítő mivoltjában elképesztően dolgozik. (Elég, ha csak arra gondolsz, hogy miért veszed a távirányítót mindig magad mellé már egyből, ha leültök tévézni a pároddal). Néha elég, ha két ilyen minta találkozik szembe egymással és mintha ok nélkül is csak veszekednénk egymással érzeted lesz. A cikk szerint az okok vázolva vannak. Ha megfigyelitek, akkor mindennek van ellentét párja például a zárkózottnak a vallató és fordítva. Ez a fajta egyensúly, mintha mindig a kiegyenlítődésre törekedne. Mi van akkor, ha két egyforma agresszív, vagy passzív mintájú ember találkozik: Képesek felülemelkedni ezeken? Belegondolva a feleségemmel való kapcsolatba, vagy korábbi párkapcsolataimba szerintem ritka! Mintha a tudatalattink már ezeket a jelzéseket felismerve elkerülné a ránk veszélyt jelentő uralkodói mintákat.

A szüleinknél ez másképpen van. Őket nem választottuk, hanem csomagban kaptuk, tehát az ő mintáikkal találkozunk először babaként, majd kisgyermekként stb. Az ami bennük játszódik le, ahogyan ők próbálnak túlélni és ön érvényesíteni, az lesz nekünk az etalon. Vagy éppen nem és lázadni fogunk ellene és eltávolodunk tőlük, mert nem komfortos az együtt élés velük. Később felnőtt korodban csak arról veszed észre, hogy hányingered van, ha hív az anyád vagy az apád hív és beszélned kell vele. Azt veszed észre, hogy amikor megcsörget, inkább lenémítod a telefont, erőt gyűjtesz és egy későbbi időpontban hívod vissza, akkor is lehetőleg szorítkozva a pár perces beszélgetésre.

Szóval bárhogyan is próbáljuk kikerülni, a szülői minták erre vonatkozó túlélésre tanító mintáit nehéz dolgunk lesz. Pláne nekünk férfiaknál keményebb ez a dió, mert az agresszív / passzív uralkodás minták mellé fizikai erőfölény is párosul és gyakran csaphat át családon belüli erőszakba a tényező. Persze nem szimplán ennek köszönhető, még mielőtt nekem esnétek, mert ez is bonyolult kérdéskör, de hogy van szerepe benne az szinte egészen biztos. A hatalom és az uralkodás iránti titkos vágy mindenkiben dolgozik valahogyan, elég ha csak a stanfordi börtönkísérletre gondoltok, ahol látszólag egyszerű egyetemistákból, hogyan lett magukból kiforduló zsarnok vadállat, amint hatalmat kaptak a kezükbe. A hatalom és az agresszió sajnos gyakran járnak kézen fogva egymással. Véleményem szerint az a legjobb dolog, ha a cikkben leírtakat magadénak érzed, hogy keresel egy csendes időszakot és megpróbálod megfejteni, hogy a Te férfi mintád melyik csoportba sorolható és a szüleid mintáit is górcső alá veszed! Amennyiben megtaláltad a közös paneleket már eldöntheted, hogy mi az amit szeretnél megtartani belőlük és mi az ami miatt sínre futottak az emberi kapcsolataid. Tegyél magadért annyit, hogy kritikus leszel önmagaddal. Sohasem késő változtatni az életeden és a szüleid mintáit, főleg ha csak púpot raktak rád, akkor nyugodtan leteheted valahol félúton az önmagad megismerése felé vezető utazásban! Ne felejtsd el, hogy férfiként nem szégyen segítséget kérni hozzá és ha nem tudsz ezzel egyedül megbirkózni, akkor keress visszaigazolásokat olyan emberektől, akik tudnak, mernek, akarnak és tesznek  érted tiszta szívből! Hidd el jobb lesz ettől az életed!

Arra gondoltam, hogy segíthetnétek letesztelni, hogy valóban milyen szülői mintákat hoztunk ebben a témakörben magunkkal. Összeállítottam egy négy kérdésből álló teljesen szimpla kérdőívet, ami kb 1 perc alatt kitölthető és a végén láthatod, hogy milyen mintákat hoztak a cikk olvasói többségében. Amennyiben eltelik elég idő és kitöltés, majd a későbbiekben szentelünk ennek a témának még egy cikket, a válaszok tükrében! A kérdőív kitöltés nem kötelező csak a blog.hu olvasói látják! Köszönöm, hogy segíted Te is ezt a belső minikutatást! ;)

 

Amennyiben neked is tetszett a téma, akkor szívesen vesszük, ha megosztod velünk, hogy neked mi a véleményed és milyen módon sikerült a szülői minták ezen részét azonosítani önmagadban? Hogyan dolgoztad fel? Kérlek kövesd a témákat napról napra! Köszönöm az idődet! ;)

 

Címkék: Apa, Férj, Férfi